2010. február 6., szombat

Karácsonyfa állítás


--Keménypapír, színes ceruzák olló, ragasztó. -- gondolkodik Zsófi egy téli délutánon.
Kint tombol a hideg szél, havazik, de bent a szobában jó meleg van. Nemsokára itt a karácsony. Az óvodában már holnap karácsonyfa állítás lesz. mivel kezdődik a téli szünet, sokáig nem kell oviba menni.
-- El kell készítenem az óvo néninek az ajándékot. -- mondja Zsófi magában. Azzal előkészíti a hozzávalókat, amit az előbb kigondolt. Odarakja a konyhában az asztalra édesanyja elé:
-- Segíts kérlek. -- szól hízelgő hangon.
-- Mit segítsek? Mi készül ebből? -- s kíváncsian nézi anya a piros papírt.
-- Az óvo néninek szeretnék egy kis kosárkát készíteni. Megrakom cukorkával és a fenyőfa alá teszem. Holnap karácsonyfa állítás lesz a
z óvodában.
-- Értem már. -- bólogat anya. -- Egy kicsit segítek. Elmagyarázom, hogy kell kivágni, összeragasztani, de neked kell megcsinálnod, a te ajándékod lesz.

Figyel Zsófi minden szóra, minden mozdulatra. Szív alakot rajzol ceruzával a kemény papírra. Azután kék és sárga virágokkal díszíti, nem felejti el a leveleket szép zöldre színezni.
Lassan, vigyázva körbevágja ollóval a vonal mentén, és anyukája segítségével összeragasztja a felhajtott oldalakat.
Kész a kis kosárka. Fület is ragaszt rá, és átfonja egy keskeny, fehér szalaggal. Gyönyörködve nézi, forgatja és szaloncukorral teli rakja.
-- Nagyon szép lett. Köszönöm a segítséget.

Éjjel álmában is az ajándékokkal foglalkozik, álmodja, hogy Eszternek is tesz a fenyőfa alá valamit.
-- Kakukk! Kakukk! Hét óra! -- kiáltja az óra kis kakukkja. -- Hallod Zsófi? -- s megismétli még egyszer: -- Hét óra van, kakukk! Ébresztő!
-- Jó, jó! Hallom! -- nyújtózik egy jó nagyot a kislány
.

Kinyitja szemeit.Ránéz az órára. Szólni akart a kakukkhoz, de az már visszahúzódott az órába, maga után az ajtót is becsukta.
-- Kár, hogy elbújtál. -- ásított Zsófi. -- Szerettem volna veled egy kicsit beszélgetni.
A kakukk azonban nem jött elő. Így a kislány kibújt a jó meleg takaró alól és a fürdőbe vette útját.
Hideg vízzel kimosta szemeiből az álom utolsó maradványát is. Frissen lépett a konyhába, ahol már az asztalon gőzölgött a meleg tea.
-- Jó reggelt! -- köszönt anyjának, aki vajjal kente lányának a ropogós zsemléket.
-- Jó reggelt kicsim. Itt a reggelid.
Evés közben eszébe jut Zsófinak az éjszakai álma. Felugrik az asztaltól és szalad a szobába. Körbenéz a polcokon: -- Mit adhatnék Eszternek ajándékot? Kutat, keres a játékok között, kezébe akad a keljfeljancsi, melynek párja egyszer eltörött. Kedvenc játéka ez Zsófinak, tétovázik is egy pillanatig.
-- Ezt adom akkor is Eszternek karácsonyra! -- dönti el határozottan
Fényes papírba csomagolja szépen, s visszaül az asztalhoz, hogy tovább reggelizzen.


Cirmi barátja már a kapuban várja és dideregve indulnak az óvodába.

Mindenki izgatott, mindenki valamit dugdosott. Alig várják, hogy az óvo néni a dadusnénivel közösen, felállítsák a formás fenyőfát a terem közepébe. Dolgoznak a gyerekek. Kötözik a szaloncukrot, habkarikát, az üvegdíszeket.
-- Ideakasztom -- szól Zsófi --, ezt a piros gömböt, s az egyik ágra teszi.
Felkerül a sok cukor, dísz, csoki a fára. Így öltözik ünnepi díszbe a fenyőfa karácsonyra.
-- Oh, de szép lett! -- kiáltják boldogan, vidáman, s körbe ugrálják.

-- Most pedig gyerekek -- mondja az óvo néni --, rakjuk alá az ajándékokat.
A karácsonyfa alá teszi Zsófi, Sári, Eszter, Dani, Peti és a többi gyerek a kosárkát, dobozt, babát, labdát, autót és sok-sok csokit.
Vidáman sikongva válogatja ki-ki a maga ajándékát. Óvo néni meggyújtja a csillagszórót és a gyertyát.
A kis társaság vígan ünnepel, közben karácsonyi dalokat énekel. Megköszönik egymásnak a szép, kedves ajándékot. Zsófi Esztertől kettőt kapott, az egyik az övé, a másik Cirmi cicáé.

Rövid volt e nap, nagyon hamar eltelt. Könnyes szemmel búcsúznak óvo nénitől, dadustól és egymástól.
-- Két hét múlva találkozunk! -- int búcsút az óvo néni. -- Addig pihenjetek sokat, és otthon is szép karácsonyfát állítsatok.

Hazafelé menet, míg topognak a hóban, odaadja Zsófi Cirminek az ajándékot.

-- Ez a tied, Esztertől kaptad karácsonyra.
A cica szeme felvillan, szinte ragyog.
-- Én is kaptam csomagot? -- s kíváncsian tépi a papírost. -- Nézd Zsófi! Egy kövér egeret kaptam! -- s megszagolja mielőtt betenné a szájába. Először elfintorítja az orrát: -- Hisz ez gumiból van! De azután megbékél és már örül is: -- Ezzel fogok ezután játszani.
Zsófi is örül a barátjával együtt.
-- Tőlem még nem kapod meg az ajándékot. -- mondja Cirmi cicának. -- Majd ha otthon is felállítjuk a fenyőfát, majd az igazi karácsonykor.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése