Jön a nyuszi

Ragyogóan süt a tavaszi nap. Sugarait visszaverik a házak ablakai, az autók, buszok szélvédő üvegei.
Még nincs meleg.
Zsófi fázósan húzza össze magán a kabátkáját.
-- Látom te is fázol. -- löki oldalba mellette lépkedő négylábú barátját.
-- Kissé remeg a bajszom, fújja a szél. -- didereg Cirmi cica.
-- Ezek a böjti szelek. -- mondja Zsófi oktatóan. -- Anyától tudom.
-- Böjti szelek? -- mereszti a kislányra a szemeit Cirmi.
-- Igen. Húsvét előtt mindig fúj a szél. Húsvét után majd eláll.
Beszélgetés közben a villamos megállóba értek.
A villamos is csilingelve pont most érkezett.
Felugrott rá a két jó barát. Ülőhely nem volt, és, hogy el ne essenek, egymást támogatták.
-- Zsófi -- szólt a cica --, mond meg nekem, mi az a húsvét? Még nem hallottam róla.
-- Persze, persze, hogy is hallhattál volna róla, amikor még olyan kicsi vagy, most leszel egy éves. Húsvét az egy ünnep. -- magyarázza a kislány. -- A nyuszi a fészekbe tojást rak, szép hímes tojást, s a fiúk meglocsolják a lányokat.
-- Hű, ez nagyon érdekes! -- ámul Cirmi.
-- Az oviba ma jön a nyuszi. -- újságolja Zsófi. -- Tegnap elkészítettük a fészkeket frissen szedett fűből. Ha Peti és Dani locsolóvízzel meglocsolnak, tőlem hálából piros tojást kapnak. -- azzal előveszi kis táskájából a tojásokat. Mutatja a cicának.
-- Ez jár a locsolkodóknak? -- kérdezi Cirmi.
-- Ez ám. -- feleli Zsófi s leugrik a villamosról.
Köszön barátjának s már el is tűnik, visszaint a kapuból:
-- Szia Cirmi, délután várj!
-- Várlak Zsófi, és kívánok jó locsolkodást!

Ebéd utáni alvásból a húsvéti nyuszi ébreszti a gyerekeket.
-- Megérkeztem az erdőből! -- kiáltja. -- Hadd lássam a fészkeket.
Ugrik ki az ágyból mindenki, a hatalmas nyuszit kíváncsian nézik.
Ekkora nyulat még egyik gyerek sem látott.
Hófehér bundában volt, kezében egy óriás kosarat tartott.
Az elkészített fészkekbe rakosgatta a festett tojásokat, közben ide-oda ugrált vígan jó nagyokat.
Mosolygott a gyerkőcökre, a fiúkat biztatta:
-- Locsoljátok meg a lányokat, had nőjenek jó nagyra!
Több sem kellett a fiúknak, a lányok elé álltak. Meghajoltak illendően, locsoló verset mondtak.
Peti is odaállt Zsófi elé bátran:
-- Jártomban, keltemben egy virágos rétre jutottam.
Ott egy szép illatos kis virágra bukkantam.
Hogy e kis virág el ne hervadjon,
Mondd Zsófi, szabad-e locsolnom?
-- Szabad. -- mondta a kislány és fejét lehajtotta.
-- Tessék a locsolásért a piros tojás. -- és Peti kezébe nyomta.

Délután Cirmi a kapuban Zsófit türelmetlenül várta.
Amint kilépett a kislány, egy üveg kölnit öntött a nyakába.
-- Köszönöm barátom a húsvéti locsolkodást. Fogadd el érte te is ezt a piros tojást.


HÚSVÉTI VERS
Vígan dalol Ugri nyúl, hátára vette a kosarát,
Belerakta az összes szép, színes festett tojását.
Hegyen, völgyön szélsebesen fut, hogy odaérjen időben.
Meg is ázik közben a szeszélyes áprilisi esőben.

Nézd meg jól a fészked Peti, Dani, Sári és te is Eszter,
Hány tojást és milyet rakott bele a nagy mester?
Az én fészkembe kettőt tett, egy sárgát és egy kéket,
Megköszönjük a nyulacskának mind az egészet.